| Pár dolgot magunkkal viszünk — nem is nehéz |
| Van itt minden, orvos, katona, ács — meg zenész |
| Hosszú sorban vonulunk itt mind |
| Nem is névsor, nem is nagyság szerint |
| És súgod, ha sietve mész |
| Te is átérsz majd, átérsz a hídon |
| Isten tudja, meddig viseli még |
| Ő tudja, mért s ki töri szét |
| De te csak menj, menj, menj, menj a hídon |
| Messze lent a közömbös folyó túl mély |
| De ott a parton újra béke vár, ne félj |
| S égnek ront az élet-halál gép |
| Célba vesz mint törékeny reményt |
| Hát menj, menj, hátra se nézz |
| S talán átérsz majd, átérsz a hídon |
| Rossz álom, vagy színház csak ez |
| Rossz műsor, a tévében lesz |
| Vagy csak képek a fiókokból |
| Én ezt láttam már, láttam a hídon |
| Messze ott a füstbe ment idő igaz volt |
| Ledőlt emlékek takarják el |
| Ahogy elfutsz velem, ahogy húzod a kezem |
| S ahogy kérlek, vegyél már fel |
| Hagyj ott minden mást, s vigyél át a hídon |
| Pár dolgot magunkkal viszünk — nem is nehéz |
| Van itt minden, orvos, katona, ács — meg zenész |
| S talán egyszer visszajövünk mind |
| Nem is névsor, nem is nagyság szerint |
| És súgod, ha sietve mész |
| Te is átérsz majd, átérsz a hídon |